Mellkas tájéki fájdalom

A mellkasi fájdalom a leggyakrabban előforduló panaszok közé tartozik. Megesik, hogy magától elmúlik, de komoly probléma is állhat mögötte.

A mellkasi fájdalom sokféle formában jelentkezhet, az éles, hasító fájdalomtól a tompa, enyhébb fájdalomig bezárólag. Egyes típusaira az égő érzés, vagy a zúzódáshoz hasonló fájdalom jellemző. A fájdalom kisugározhat a nyakba, vagy a karok területére. A mellkasi fájdalomnak sokféle oka lehet, az életet veszélyeztető szív- vagy tüdő-eredetű fájdalomtól kezdődően más szervi problémákig.

A mellkasi fájdalom típusai nagyon eltérő jellegűek. Az éles fájdalom, mely belégzésre romlik, és szívdobogásérzés, légszomj, vér felköhögése kíséri, tüdőembólia tünete lehet. A mellkas közepe táján jelentkező szorító fájdalom, mely a nyakba és a karba is kisugározhat, szívinfarktusra vagy anginára utalhat. A mellkas közepén jelentkező, köhögés okozta fájdalom, amit sípoló légzés és enyhe láz is kísérhet, hörghurut jele lehet. Az égő érzés a szegycsont mögött, melyhez a has felső részében jelentkező kellemetlen érzés társul, refluxot jelenthet.

Miután a beteg nem tudja pontosan eldönteni, mi okozza a fájdalmat, érdemes azonnal orvoshoz fordulni.

A lakosság 90 százalékának van esetenként fejfájása és 40-50 százaléka rendszeresen szenved miatta. A kísérő tünetek, mint a hányinger, szédülés, egyensúlyozási problémák, fáradtság, látás- és beszédzavarok csak tovább fokozzák a beteg gyötrelmét.

A leggyakoribb fejfájás típus a tenziós fejfájás, melynek súlyossága és időtartama különböző, kísérő tünete általában nincs. Rendszerint a tizen- és huszonéves korban kezdődik, ám általában az emberek húszas és harmincas éveinek végén fordul elő a leggyakrabban.

A fejfájás másik nagy csoportja a migrén, melynek jellemzői a visszatérő fejfájás-rohamok, amik rosszulléttel, fény- és hangkerüléssel illetve azzal járnak, hogy az érintettek a normális napi feladataikat nehezen tudják ellátni. Nem ritka, hogy a migréntől szenvedőnek ágyba kell feküdnie, amíg a roham enyhül. A migrén már gyermek- vagy tizenéves korban is elkezdődhet, de a rohamok sokszor nem gyakoriak. A harmincas és negyvenes évek közeledtével a rohamok egyre gyakrabban fordulnak elő nőknél: a férfi és női előfordulási arány 1 : 3. A 40-45. életév után mindkét nemnél csökken a migrén előfordulása, gyakran elmúlik a későbbi évek folyamán.

A cluster típusú fejfájás rendszerint 20-30 éves kor között kezdődik, 6-8 hétig tartó naponkénti fejfájásokkal járó epizódokkal. Ezen időszak alatt az érintett naponta egy vagy több, rendszerint azonos időszakban jelentkező, kínzó, féloldali fejfájást regisztrál. A fájdalom általában 1-2 órán át tart és rendkívül erős. Kísérőjelensége az azonos oldali könnyezés, orrdugulás vagy orrfolyás, a kötőhártya ereinek tágulata miatt a fájdalom oldalán a szem általában kissé vöröses.

A szekunder típusú fejfájások hátterében szervi elváltozás áll. Ennek diagnosztizálására alkalmas az MR vizsgálat. Szervi elváltozás esetén az időben megkezdett kezelés életet menthet.

Az agy MR vizsgálata során kimutatható betegségek:

• érelzáródás (stroke),
• érszűkület,
• agyi thrombózis,
• az agy gyulladásos betegségei,
• az agy daganatos betegségei,
• a fiatal,- és időskori degenerativ megbetegedések,
• agyi érbetegségek,
• agyi fejlődési rendellenességek,
• az agyidegek betegségei.

További információk a vizsgálat menetéről.