MR, CT, röntgen, ultrahang vizsgálat esetén már a vizsgálati módszer kiválasztását is befolyásolhatják a panaszhoz kapcsolódó esetleges előzmény tünetekről, műtétekről, korábbi betegségekről rendelkezésre bocsátott dokumentumok.
Az összefüggések feltárása érdekében fontos, hogy panaszait minél részletesebben elmondja kollégánknak, aki ezt rögzíti a leletező orvos számára.
A kiértékelés során az esetek többségében a radiológus orvos nem csak a frissen készült képi anyagot tekinti át, de a rendelkezésére bocsátott előzmény dokumentumokat is.
Kontroll vizsgálat esetén a már korábban diagnosztizált elváltozások méretében, állapotában észlelhető módosulás megítéléséhez akár a más intézményben lebonyolított képalkotó vizsgálat képi anyaga is szükséges a megfelelő kiértékeléshez.
Kérjük feltétlen jelezze kollégánk részére, ha korábban volt allergiás reakciója bármilyen gyógyszerre vagy kontrasztanyagra!
További információk:
– Hogyan készüljünk MR vizsgálatra
– MR vizsgálatok
– CT vizsgálatok
– Ultrahang, Röntgen – melyik mire jó?
– MR, CT – MELYIK MIRE VALÓ?
– Árlista
Gerincoszlopunk legjobban megterhelt szakasza az ágyéki gerinc. Ennek megfelelően gyakoriak a betegségei is, melyek leggyakoribb tünete a derékfájás, gerinc fájdalmak. Gyakran hirtelen jelentkeznek a fájdalmak, de a betegség lappangva, fokozatosan is kifejlődhet. A panaszok a derékra lokalizálódnak, a fájdalom és zsibbadás kisugározhat az alsó végtagokba. Intenzitása változó lehet, sokszor azonban igen heves, minden mozdulatra kínzó fájdalom jelentkezik.
Álló helyzetben a beteg jellegzetes kényszertartást vesz fel, melynek oka a feszes, fájdalmas izomzat. Az érintett szakaszon a csigolyák és a gerinc mellett futó izmok nyomásra érzékennyé válnak, a mozgások jelentősen beszűkülnek, a beteg képtelen lehajolni, oldalra fordulni. Fekvő helyzetben a panaszok csökkennek.
Gerinc MR vizsgálattal kimutathatók:
- a gerinc degenerativ betegségei,
- a gerincsérv,
- a gerinc daganatos betegségei,
- az áttétek által okozott elváltozások,
- a csontritkulás,
- a friss és a régi törések.
További információk a vizsgálat menetéről
Az alábbi 12 figyelmeztető jel észlelése esetén mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert ezek a tünetek szívproblémára utalhatnak.
- Szorongás – A szívroham erős szorongást vagy halálfélelmet okozhat.
- Mellkasi fájdalom – A mellkasi fájdalom a szívroham klasszikus tünete. Ilyenkor a fájdalom gyakran középre, a szegycsontra irányul, esetleg attól kicsit balra. A mellkasra kellemetlen nyomás nehezedik és gyakori a teltségérzés is.
- Köhögés – Tartós köhögés vagy sípoló légzés is lehet szívbetegség tünete, melyet a tüdőben felhalmozódó folyadék okozhat. Egyes esetekben a szívbetegségben szenvedők vért köhöghetnek fel.
- Szédülés – A szívroham okozhat szédülést és eszméletvesztést.
- Fáradtság – Gyakori, hogy a betegek fáradtságot tapasztalnak szívroham alatt, vagy a szívrohamot megelőző napokban és hetekben. Az állandó,
ok nélküli fáradtság szívelégtelenség tünete is lehet. - Hányinger vagy étvágytalanság – Nem ritka, hogy szívroham közben gyomorpanaszokat tapasztal.
- Fájdalom a test egyéb területein – Számos szívroham esetén a fájdalom a mellkasban kezdődik, átterjed a vállakra, karokra, könyökre, hátra, nyakra, állkapocsra vagy hasüregre.
- Gyors vagy szabálytalan szívverés – A gyors, vagy szabálytalan pulzus, különösen, ha gyengeséggel, szédüléssel vagy légszomjjal társul, szívelégtelenség, szívroham vagy szívritmus zavar jele lehet. Kezelés nélkül a szívritmus zavar stroke-hoz vagy hirtelen halálhoz vezethet.
- Légszomj – Jelezhet szívrohamot vagy más szívelégtelenséget is. Időnként szívroham alatt mellkasi szorítás nélküli fulladást, légszomjat érez a beteg.
- Izzadás – A hideg verejték gyakori tünete a szívrohamnak.
- Duzzanat – A szívelégtelenség okozhatja a folyadék felhalmozódását a szervezet-ben. Ez gyakran okozhat duzzanatot a lábakban, bokában, hasüregben, valamint hirtelen súlygyarapodást, és néha étvágyvesztést.
- Gyengeség – A szívrohamot megelőző napokban, vagy a szívroham napján gyakran fordul elő a megmagyarázhatatlan gyengeség érzet.
A mellkasi fájdalom a leggyakrabban előforduló panaszok közé tartozik. Megesik, hogy magától elmúlik, de komoly probléma is állhat mögötte.
A mellkasi fájdalom sokféle formában jelentkezhet, az éles, hasító fájdalomtól a tompa, enyhébb fájdalomig bezárólag. Egyes típusaira az égő érzés, vagy a zúzódáshoz hasonló fájdalom jellemző. A fájdalom kisugározhat a nyakba, vagy a karok területére. A mellkasi fájdalomnak sokféle oka lehet, az életet veszélyeztető szív- vagy tüdő-eredetű fájdalomtól kezdődően más szervi problémákig.
A mellkasi fájdalom típusai nagyon eltérő jellegűek. Az éles fájdalom, mely belégzésre romlik, és szívdobogásérzés, légszomj, vér felköhögése kíséri, tüdőembólia tünete lehet. A mellkas közepe táján jelentkező szorító fájdalom, mely a nyakba és a karba is kisugározhat, szívinfarktusra vagy anginára utalhat. A mellkas közepén jelentkező, köhögés okozta fájdalom, amit sípoló légzés és enyhe láz is kísérhet, hörghurut jele lehet. Az égő érzés a szegycsont mögött, melyhez a has felső részében jelentkező kellemetlen érzés társul, refluxot jelenthet.
Miután a beteg nem tudja pontosan eldönteni, mi okozza a fájdalmat, érdemes azonnal orvoshoz fordulni.
A lakosság 90 százalékának van esetenként fejfájása és 40-50 százaléka rendszeresen szenved miatta. A kísérő tünetek, mint a hányinger, szédülés, egyensúlyozási problémák, fáradtság, látás- és beszédzavarok csak tovább fokozzák a beteg gyötrelmét.
A leggyakoribb fejfájás típus a tenziós fejfájás, melynek súlyossága és időtartama különböző, kísérő tünete általában nincs. Rendszerint a tizen- és huszonéves korban kezdődik, ám általában az emberek húszas és harmincas éveinek végén fordul elő a leggyakrabban.
A fejfájás másik nagy csoportja a migrén, melynek jellemzői a visszatérő fejfájás-rohamok, amik rosszulléttel, fény- és hangkerüléssel illetve azzal járnak, hogy az érintettek a normális napi feladataikat nehezen tudják ellátni. Nem ritka, hogy a migréntől szenvedőnek ágyba kell feküdnie, amíg a roham enyhül. A migrén már gyermek- vagy tizenéves korban is elkezdődhet, de a rohamok sokszor nem gyakoriak. A harmincas és negyvenes évek közeledtével a rohamok egyre gyakrabban fordulnak elő nőknél: a férfi és női előfordulási arány 1 : 3. A 40-45. életév után mindkét nemnél csökken a migrén előfordulása, gyakran elmúlik a későbbi évek folyamán.
A cluster típusú fejfájás rendszerint 20-30 éves kor között kezdődik, 6-8 hétig tartó naponkénti fejfájásokkal járó epizódokkal. Ezen időszak alatt az érintett naponta egy vagy több, rendszerint azonos időszakban jelentkező, kínzó, féloldali fejfájást regisztrál. A fájdalom általában 1-2 órán át tart és rendkívül erős. Kísérőjelensége az azonos oldali könnyezés, orrdugulás vagy orrfolyás, a kötőhártya ereinek tágulata miatt a fájdalom oldalán a szem általában kissé vöröses.
A szekunder típusú fejfájások hátterében szervi elváltozás áll. Ennek diagnosztizálására alkalmas az MR vizsgálat. Szervi elváltozás esetén az időben megkezdett kezelés életet menthet.
Az agy MR vizsgálata során kimutatható betegségek:
- érelzáródás (stroke),
- érszűkület,
- agyi thrombózis,
- az agy gyulladásos betegségei,
- az agy daganatos betegségei,
- a fiatal,- és időskori degenerativ megbetegedések,
- agyi érbetegségek,
- agyi fejlődési rendellenességek,
- az agyidegek betegségei.
További információk a vizsgálat menetéről.